X és Y
Ez a kérdés a mai ember számára látszólag nagyon egyszerű, de például a görögök még azt hitték, hogy a jobb heréjükből származó ondósejtekből születnek a lányok, a balból pedig a fiúk, így sokan el is kötették a jobb kivezető csövét.
Tudjuk, hogy génjeink felét édesapánktól, másik felét édesanyánktól örököljük. Így van ez a nemet meghatározó kromoszómapárnál is. Nőkben ez a kromoszómapár XX, azaz két X kromoszómából áll, ezért a baba édesanyjától mindig X kromoszómát kap. A férfiak egy X és egy Y kromoszómát hordoznak, a spermiumok egy részében X, a többiben pedig Y kromoszóma van. Azaz a baba nemét – a régiek hiedelmeivel ellentétben – közvetve az édesapa határozza meg. Attól függ, hogy kisfiú vagy kislány születik, hogy X vagy Y kromoszómát tartalmaz az a spermium, amelyik megtermékenyíti a petesejtet.
Nagyon ritka esetben előforul, hogy a petesejtet egyszerre több spermium termékenyíti meg, de az ilyen magzatok általában a terhesség korai szakaszában elhalnak. Extrém ritkán, genetikai rendellenesség folytán azonban születhetnek olyan emberek, akik három nemi kromoszómát hordoznak (pl. XXX). Nekik általában bizonytalanok a nemi jellegeik.
A lányok és a fiúk gyakorisága
Statisztikák szerint az egész világon némileg több fiú születik, mint kislány. 100 kislányra átlagosan 105 kisfiú jut, ami 48,78% illetve 51.22%,-ot jelent. A serdülőkor végére ez az arány kiegyenlítődik, mert a fiúk esendőbbek, mint a lányok. Ezt az arányt sok tényező torzítja, ha kisebb csoportokat veszünk figyelembe. Régi megfigyelés például, hogy háborús időkben több fiú születik, mint lány. 
Ezt a kérdéskört tudósok is vizsgálják. A Trivers-Willard hipotézis például azt mondja ki, hogy gazdag családokban több fiú születik, mint lány. Ennek a hipotézisnek az általánosítása szerint azokban az embereknek születik több fia, akik olyan tulajdonságokat örökítenek, melyek előnyösebbek a fiúk, mint a lányok számára. És ugyanez megfordítva, a kislányokra.
Ennek jó példája, a női- illetve a férfi-típusú agy. A női-jellegű agy jó kapcsolatteremtő és empatikus képességet jelent, ez a lányok számára hasznosabb tulajdonság, míg a férfias, problémamegoldó, rendszerező agy inkább a fiúknak válik javára. Az agy típusa öröklödő tulajdonság, így a Trivers-Willard hipotézis alapján a férfias- jellegű aggyal rendelkezőknek, azaz például a matematikusoknak, tudósoknak, mérnököknek nagyobb eséllyel születik fiúk, míg például a növéreknél, ápolóknál, szociális munkásoknál, tanároknál a lánygyermek a valószínűbb. Valóban, míg az átlag populációban 100 lányra 105 fiú jut, addig a mérnökök között 140 fiú, a növéreknél pedig fordul az arány, és 135 lány jut 100 fiúra.
Érdekes folyománya a fenti hipotézisnek, hogy a szép embereknek több lányok születik, mint fiúk, hiszen a szépség a lányok számára hasznosabb tulajdonság. Ugyanígy következik, hogy a szexuálisan aktív, nyitott, sok partnerrel rendelkező szülőknek több fia lesz, hiszen ez a magatartás a fiúk számára hasznos, az ő számukra biztosít több utódot.
Egyéb tényezők
A születendő gyermek nemét befolyásolja még például az együttlét időzítése, gyakorisága, a táplálkozás, a hüvelyflóra. Bővebben lásd még a másik cikkben.
