Bevezető, a jótállásról általánosságban

Rendszeres olvasóink megszokhatták már, hogy nem csak telefonteszteket, hanem egyéb, informatív jellegű írásokat is közlünk időről-időre, újabban a szervizelés és a fogyasztóvédelem a kedvenc témánk. Most is ebben az irányban kutakodtunk. Egészen a mai napig azonban kizárólag a telekommunikációs piaccal kapcsolatban tettük ezt meg, most azonban egy kicsit bővítettük a portfóliónkat, ugyanis az iPodok és Mac-ek, magyarul az Apple világába utaztunk el, hogy megnézzük, mi is a helyzet a magyarországi szervizelésekkel. Tettük mindezt többek között azért, mert az Apple (meg úgy általában) világgarancia fogalmát nem érezzük teljesen tisztázottnak, magyarán a felhasználók nagyon keveset tudnak arról, hogy mit tehetnek meg a külföldön vásárolt, de Apple világgarancia alá eső termékeikkel.

Már rögtön az elején sikerült belekavarodni a garancia fogalmába, tehát mindenek előtt tisztázzuk a jogi fogalmakat. Csak a köznyelvben létezik az a szó, hogy garancia, jogilag azonban nem lehet értelmezni. Vannak viszont olyan jól hangzó fogalmaink, mint a jótállás és a szavatosság — utóbbit nyilván nem szabad összetéveszteni az élelmiszerek szavatossági idejével, ezért jöjjön egy kis jogi rész az Európai Fogyasztói Központ honlapjáról.

Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt a fogyasztó leggyakrabban valamilyen termék (pl. porszívó, ruha, mobiltelefon) meghibásodása, hibája miatt kerülhet a vásárlás után kapcsolatba az eladóval. A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem egy termék eladására, hanem valamilyen szolgáltatására (pl. hajfestés, órajavítás) irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni, ha szavatossági, jótállási jogként azt választjuk. De mi is az a hibás teljesítés? Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal — eladó értékesít egy terméket, a fogyasztó kifizeti a vételárat — tartoznak, az eladó hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség (pl. konyhabútor összeszerelése), és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. Egyébként az eladó felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak.

A jótállást, mint egy sajátos jogi szakszót a fogyasztók inkább garancia elnevezésként ismerik. A jótállás azt jelenti, hogy a kereskedő, gyártó garantálja, hogy egy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni. A jótállás megvalósulhat szerződés keretében is, amikor az eladó önként vállalkozik a szavatosságnál szigorúbb helytállásra azoknál a termékeknél, melyek esetében nem kötelező jogszabály alapján a jótállás. A fogyasztó leginkább a jogszabály alapján kötelező jótállás alá tartozó termékekkel találkozik vásárlása során. Nem igaz ez a kijelentés természetesen a ruházati és egyéb termékek esetében, ahol a kereskedőt nem jótállási, hanem szavatossági kötelezettség terheli, de ez cikkünknek nem témája. A jótállás mindenképpen előnyösebb a vásárlóra nézve, mint a szavatosság. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény — a továbbiakban Ptk. — rendelkezik ugyanis arról, hogy aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ezt nevezzük a kereskedő bizonyítási terhének. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. Lényeges rendelkezés, hogy ha egy terméket az eladó újságban reklámoz, akkor annak a terméknek teljes egészében meg kell felelnie a reklámban leírtaknak, azaz rendelkeznie kell a terméknek azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket az eladó a termékről állít.

Szavatosság esetén a bizonyítás terhe természetesen a vevőre hárul, magyarul neki kell bizonyítania, hogy a hiba oka már az eladás előtt megvolt a termékben. Amennyiben tehát a termékre nem vállalt a kereskedő önként jótállást vagy az nem tartozik a kötelező jótállás alá tartozó termékek közé, fogyasztó a szavatosság alapján léphet fel a kereskedővel szemben. A tartós használatra rendelt termékeknél, amennyiben a kötelező vagy az önként vállalt jótállási idő letelt, a fogyasztó a termék meghibásodása esetén — meghatározott feltételek mellett — élhet szavatossági jogaival. Ha a fogyasztó a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kereskedő mentesül a szavatossági felelősség alól. Szavatosság esetén az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a fogyasztó által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a fogyasztót figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a 151/2003. Korm. rendelet mellékletében szereplő termékről van szó, akkor arra kötelező 1 éves jótállás van, vagyis 1 évig a bizonyítási teher a fogyasztóra kedvezőbb, ugyanis a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termékben nem volt benne a hiba a vásárláskor, azt kvázi a fogyasztó okozta — ha nem tudja, akkor köteles a terméket javítani, árát visszaadni vagy felajánlani a termékcserét. Amennyiben viszont egyéb termékről van szó, akkor a szavatosság érvényes, vagyis 6 hónapig van a vásárlóra kedvező bizonyítási teher, ami utána megfordul — tehát a bizonyítási kényszer a vásárlást követő első hat hónapban a forgalmazónál, a második hat hónapban pedig a vevőnél van. Nagyon lényeges, hogy az egyes gyártók által vállalt, sokszor több éves jótállások (melyeket szintén szoktak garanciaként hívni) esetében figyelni kell arra, hogy az mennyivel kedvezőbb és egyáltalán kedvezőbb-e, mint a jogszabály alapján járó "garancia". A legnagyobb mobilgyártó készülékeire például 1 év kötelező jótállás van, de a Nokia a vásárlástól számított 2 évet vállal — ám mindezt az általa meghatározott feltételekkel teszi, ami nem feltétlenül azonos a jogszabály alapján kötelező jótállással. Ott van továbbá a szavatosság, ami vásárlástól 3 év tartós fogyasztási cikkek (például mobiltelefonok) esetében.

A Magyarországon vásárolt mobiltelefonoknál (és tartós fogyasztási cikkeknél) tehát nagyjából úgy néz ki a dolog, hogy ha a vásárlást követő 1 éven belül romlik el az adott termék, általában a jogszabály alapján biztosított jótállással kell élnünk, mert az szinte kivétel nélkül kedvezőbb, mint a szavatosság — ugyanis a vásárlást követő első évben gyakorlatilag kötelező jótállás és gyártó szavatosság is van, de nyilván az első a kedvezőbb a fogyasztóra nézve. Egy év elteltével lép életbe a kötelező szavatosság, de egyes gyártóknál ilyenkor él a gyártói jótállás is, melynek feltételeit az adott gyártó szabja meg — érdemes tehát megnézni, hogy melyik a kedvezőbb a fogyasztóra nézve, ezt nyilván gyártója válogatja. Van olyan cég, aki a vásárlást követő második évben a gyártói jótállás keretében például csak adott alkatrészek cseréjét vállalja, viszont a második évben ugye él a kötelező szavatosság is, ha tehát a felhasználó be tudja bizonyítani, hogy az adott hibát gyártási probléma okozza (tehát a hiba vásárláskor rejtve, de benne volt a készülékében), akkor jó eséllyel cserélni fogják a készülékét, illetve vissza fogják adni a teljes vételárat. A vásárlást követő harmadik évben általában csak szavatosság van, tehát ha nem tud bizonyítani a fogyasztó, akkor nem lesz megoldva a problémája.

Az Apple világgaranciájáról

A dolog idáig tehát elég letisztult, de van több cég (köztük az Apple), akik a termékeikre az adott országban előírt rendeleteken túllépve úgynevezett világgaranciát vállalnak, mely már elnevezésével is utal arra, hogy az adott cég termékeinél a szavatosságot/jótállást országhatároktól függetlenül tudjuk érvényesíteni, tehát nem feltétlenül kell a hibás terméket a vásárlás helyére vagy az abban az országban üzemelő szervizbe visszavinnünk. Magyarországon az Apple termékekre a világgaranciális irányelveken felül azok a hatályos magyar jogszabályi rendelkezések érvényesek, amelyek a jótállásra, szavatosságra vonatkoznak, valamint az ezen igények kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések és a fogyasztóvédelmi jogszabályok. Ezek közül kiemelendők a következők:

• Ptk. rendelkezései a jótállásról, illetve a szavatosságról, a fogyasztói szerződésről
• az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. Korm. rendelet
• a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. GKM rendelet
• a fogyasztóvédelmi törvény
• a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a magyar jogszabályok a Magyar Köztársaság területén vásárolt tartós fogyasztási cikkekre illetve a magyar jog hatálya alá tartozó jogviszonyokra vonatkoznak. Akkor most hogy is van ez?

A kép illusztráció!

Elméletben valahogy úgy, hogy vásárolok magamnak egy Apple terméket, mondjuk egy Mac-et vagy egy iPodot, amit elkezdek használni. Hangsúlyoznám, hogy az iPhone nem témája cikkünknek, azokat ugyanis hazánkban hivatalosan a T-Mobile forgalmazza, tehát a garanciáztatásukért is ők a felelősek: mi most alapvetően az Apple számítógépeiről és zenelejátszóiról, valamint azok gyári tartozékairól beszélünk. Fiktív példánkban szerepeljen egy iPod: az ember épp elutazik valahova két hétre, de rájön, hogy otthon hagyta a zenelejátszóját, ezért az adott országban (hogy melyikben, az a világgarancia szempontjából gyakorlatilag lényegtelen) bemegy egy hivatalos Apple viszonteladóhoz és vesz magának egy iPodot, ami hazaérve sajnálatos módon el is romlik. Aggodalomra viszont semmi ok, ugyanis a világgarancia értelmében Magyarországon is elmehet egy szervizbe, ahol a vásárlástól számított egy éven belül (Mac-eknél a garanciakiterjesztés miatt ez lehet több is) az iPodot, illetve annak tartozékait úgymond garanciálisan fogják javítani/cserélni. Ez tehát az alaptézis, de pár fontos dolgot azért még tisztázni kell: mivel a magyar jogszabályok a Magyar Köztársaság területén vásárolt tartós fogyasztási cikkekre illetve a magyar jog hatálya alá tartozó jogviszonyokra vonatkoznak, a világgaranciával kapcsolatos feltételeket nem egy állami szerv, hanem az Apple határozza meg, az ezzel kapcsolatos információk ide vagy még inkább ide kattintva olvashatók el — angolul és még vagy egy tucat nyelven, magyarul sajnos nem. Az iPodokra vonatkozó végfelhasználói szerződésben (End User Licence Agreement, EULA) szerepelnek olyan kritériumok, melyeket a felhasználó nem szeghet meg, mert amennyiben megteszi, a készüléke elveszti a jótállást, köznyelvi kifejezéssel élve "nem lesz többé garanciális". A jótállás nem érvényes:

• az olyan, "fogyó" alkatrészekre, mint például az akkumulátor, kivéve, ha a hiba a felhasznált anyagokban lévő vagy az összeszerelés során fellépő emberi hiba miatt jött elő.
• a különféle kozmetikai hibákra, többek között a karcolásokra és a csatlakozóknál letört műanyagokra
• a nem Apple termékekkel történő használat miatt jelentkező hibákra
• a balesetből, rongálásból, rossz felhasználásból, árvízből, tűzvészből, földrengésből és egyéb külső okokból történt hibákra
• amennyiben a terméket nem az Apple által meghatározott és leírt környezetben használtuk
• amennyiben a hibát egy olyan szolgáltatás (többek között fejlesztés vagy kiterjesztés) okozta, melyet nem egy Apple-nek felelős ember hajtott végre
• amennyiben a termék vagy annak egy alkatrésze az Apple írásos engedélye nélkül módosítva lett
• ha az Apple szériaszám el lett távolítva vagy olvashatatlan

Próbakör a hazai szervizeknél

Az előző oldalakon szereplő információkból tehát jól látszik, hogy bár a szabályozás precíz, külföldön vásárolt termékek esetében a világgarancia érvényesítése az eltérő törvényi és rendeleti szabályozások miatt adott esetben nehézkes lehet, a szervizek talán könnyebben vissza tudnak élni a helyzetükkel, ha akarnak. Mivel Magyarországon az Apple közvetlenül nincs jelen, külsős cégeket bíz meg azzal, hogy a világgaranciás termékeket szervizeljék — a javítás jellemzően a hibás alkatrészek cseréjét jelenti, ezt a szervizcégek végzik, de az alkatrészt az Apple biztosítja. Három világgaranciás termékekkel is foglalkozó szerviz van Magyarországon, az iStyle Hungary, az Almárium és a StarKing, közülük az első kettő már régebb óta foglalkozik Apple készülékek szervizelésével, a StarKing pedig pár hónapja kapta meg az Apple Authorised Service Provider rangot. Fontos megjegyezni továbbá, hogy az Almárium kizárólag szervizeléssel foglalkozik, míg a másik két cég prémium viszonteladó is, a szervizelés tehát inkább tekinthető másodlagos tevékenységnek náluk. Akinek tehát hibás, de érvényes garanciával rendelkező Apple terméke van, ezen cégek egyikéhez viheti vissza azt; az iStyle a szervize az Andrássy úton található (de a cégnek további négy boltja is van, három Budapesten, egy Debrecenben), a StarKingnél a szerviz a Bécsi úton van, de további négy budapesti üzletben is le lehet adni a terméket (ezek tehát drop off pontként üzemelnek), míg az Almárium telephelye a Kosztolányi Dezső tér közelében található — a szervizek tehát Budapesten találhatók, ami a vidéki vásárlók számára problémás lehet.

A fenti információkkal a zsebünkben felkerekedtünk, zsebünkben egy olvasónk által biztosított, Kanadában vásárolt iPod Touch hibás fülhallgatójával és adatkábelével, hogy leteszteljük a szervizeket. Na jó, ez így nem kerek: a cikk megírása előtt valamiért úgy tudtuk, hogy itthon kizárólag az iStyle Hungary végez szerviztevékenységet, a másik két helyről nem is hallottunk, azok létezésére az iStyle hívta fel a figyelmünket, de erről majd kicsit később. A termékek problémái egyértelműek voltak, a fülhallgató halkan, erőtlenül, recsegve szólt, az adatkábel pedig egész egyszerűen nem működött, amit véleményünk szerint az okozhatott, hogy a kábeltörésgátló nem funkcionált tökéletesen, ezért a csatlakozófejeknél eltört a kábel. Mivel egy 2009.12.14-i vásárlásról van szó, bőven a fél éven belül vagyunk, ezért jótállásról beszélhetnénk, amennyiben Magyarországon vásárolt termékről lenne szó — de ez ugye egy kanadai vásárlás, tehát nem ilyen egyszerű a helyzet. Nem tudtuk, hogy a termékek javítva/cserélve lesznek-e, azt viszont tudtuk, hogy a szervizeknek akkor is kell írniuk jegyzőkönyvet, ha a garanciális cserét elutasítják, hiszen a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet rögzíti, hogy „a forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni”, továbbá azt is, hogy „ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.” Az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 17/A. § 3. bekezdése pedig kimondja, hogy a szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a fogyasztónak átadni, egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan a 4. bekezdésben írtak szerint köteles eljárni. Eszerint az írásbeli panaszt a vállalkozás — törvény eltérő rendelkezése hiányában — harminc napon belül köteles írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. Nem teljesen tiszta számunkra (az ügyvédek is mást és mást mondtak), hogy az itt felsorolt rendeletek és törvények érvényes-e a világgarancia alá eső termékekre is, a mi szubjektív véleményünk viszont az, hogy ha létezik is olyan jogi kiskapu, mely a cégek számára lehetővé teszi, hogy ne adjanak jegyzőkönyvet vagy ne a fentiek szerint járjanak el, ezt kihasználni mindenképp etikátlan üzleti viselkedés.

Első körünk tehát az iStyle Hungary Andrássy úton lévő szervizébe vezetett, ahol először az eladók igazítottak útba a szervizhez (mindezt nagyon kedvesen tették), majd előjött egy szervizes alkalmazott, aki a garanciális vásárlást igazoló blokk átnézése után (Apple világgaranciához elég a blokk, de a kanadai készülékhez mondjuk nem is volt garancialap) szemügyre vette a kiegészítőket, majd közölte, hogy semelyik nem garanciális, a kábelen ugyanis külsérelmi nyom található, a fülhallgatón pedig meg van repedve a kábeltörésgátló, ami szintén külsérelmi nyom, így a garancia megvonását eredményezi. Itt egy kicsit akadékoskodtam, mire megkaptam az Apple végfelhasználói szerződésének magyar nyelvű változatát: ebben egyértelműen le volt írva, hogy a nem rendeltetésszerű használat miatt a garancia elvész, ám nem láttam összefüggést a külsérelmi nyom és a nem rendeltetésszerű használat között, amit szóvá is tettem — nyilván lehet külső sérelem olyan hiba miatt is, mely a készülékben már vásárláskor megvolt. A szervizes úriember álláspontja nem változott, ezért a bizonyítási jogról kezdtem beszélni, mikor is megjelent a szerviz vezetője, aki szintén azt mondta, hogy ez nem rendeltetésszerű használatból eredő hiba, tehát garanciálisan nem veszik át a termékeket. Ennél a pontnál a szakértői vizsgálat hiányát kezdtem emlegetni, mivel furcsának találtam, hogy egy szervizes (aki mondjuk nyilván tapasztalt) szemrevételezéssel megállapítja, hogy egy fülhallgató az én nem rendeltetésszerű használatom miatt szól halkan. A cég képviselői így sem tágítottak, úgyhogy elballagtam, az esetről jegyzőkönyvet nem kaptam. Az eset után pár héttel megint visszamentünk, (én az üzletbe nem mentem be, nehogy felismerjenek), hátha csak rossz napjuk volt, de az eredmény nem változott: külsérelmi nyom, nem garanciális, kollégám két perc után, jegyzőkönyv nélkül távozott a szervizből.

A kép illusztráció!

Az elszomorító eredmény után felhívtam a StarKing Aréna Plázában található üzletét, mely az Apple honlapján szereplő dokumentum alapján szerviz átvevőpontként üzemel. Ezt az ott dolgozó alkalmazott telefonon is megerősítette, kedvesen mondta, hogy várnak az üzletben, de én úgy döntöttem, hogy legfiatalabb boltba, a nemrég nyílt Allee Bevásárlóközpontban lévő StarKing Allee-ba viszem vissza a hibás fülhallgatót és a headsetet, mintegy próbaként, hogy a friss üzlet mennyire felkészült. Az itteni alkalmazottak is kedvesen fogadtak, a számla ellenőrzése után neki is álltak kitölteni a jegyzőkönyvet és a szervizmunkalapot, majd sajnálkozva közölték, hogy a szerviz túlterheltsége miatt a folyamat akár egy hétig is eltarthat, ha addig is használnám a kiegészítőket, akkor hozzam őket vissza akkor. Ezen a ponton felfedtem magam és visszakértem a kiegészítőket, mivel azokat még a harmadik helyre is el kellett vinnem — a StarKing üzletvezetője persze biztosított, hogy amennyiben ott nem veszik át a kiegészítőket, azokat visszahozhatjuk, ők át fogják venni.

Erre azonban nem volt szükség, ugyanis az Almárium is gond nélkül átvette cserére mind a fülhallgatót, mind az adatkábelt, bár utóbbival kapcsolatban a cég alkalmazásában lévő hölgy elmondta, hogy az Apple néha szokott visszadobni hasonló hibával rendelkező adatkábeleket, úgyhogy erre készüljünk fel. Tőlük már nem kértük vissza a kiegészítőket, melyeket péntekről keddre ki is cseréltek. Ami viszont talán ennél is fontosabb, az az, hogy a szükséges papírokat a StarKinghez hasonlóan itt is megkaptuk — önmagunk felfedése után pedig az előző helyhez hasonlóan itt is ment a kandikamerás show-kba illő meglepődés.

Konklúzió

Kíváncsiak voltunk, érdekelt minket a téma, a végkifejlet pedig örömre és bizakodásra adhat okot. Elsődleges célunk az volt, hogy olvasóinkat tájékoztassuk az Apple termékek szervizelésével kapcsolatos jogszabályi háttérről, illetve arról, hogy mindez hogyan működik a való életben. Arra törekedtünk, hogy a felkeresett, szerviztevékenységet végző cégek hibáira felhívjuk a figyelmüket, ezzel is elősegítve azt, hogy a magyarországi Apple ügyfelek mindenhol az anyacég és a hatályos magyar jogszabályok szerinti elbánásban részesüljenek. Annak ellenére, hogy ez az általunk végzett "próbaszervizelések" során nem minden esetben valósult meg, tevékenységünk összességében eredményes volt.

Három hazai cégből kettő ugyanis mindenben az előírásoknak és a mi elvárásainknak megfelelően járt el, sőt, az USB-kábellel kapcsolatban talán még túl is lépték a hivatalosan meghúzott határt, mobiltelefonos kiegészítőknél az ilyesmit ritkán ugyan, de előfordul, hogy nem cserélik a szervizek, úgyhogy jelen esetben teljesen elégedettek voltunk. A harmadik cég pedig tapasztalataink feltárását és némi levelezést követően belső ellenőrzést rendelt el, amely reményeink szerint meghozza majd azt az eredményt, melynek következtében a jövőben itt is pontosan ugyanazt az ügyfélkezelést kaphatja meg a vásárló, amit a GKM előír, és amit a cég a szabályozástól függetlenül is kötelező érvényűnek tekint saját magára nézve. Véleményünk szerint ezzel célunkat elértük, s külön köszönjük, hogy több-kevesebb egyeztetés után mindhárom cég felelősével tudtunk eszmét cserélni tapasztalatainkról. Ez esetünkben különösen fontos, hiszen mivel a világgaranciát az Apple vállalja — ami ebből adódóan egy szerződésen alapuló kötelezettség — nem (csak) a fogyasztóvédelem miatt kell korrekten eljárniuk, hanem azért, mert a nem megfelelő hozzáállással nem csak magukat, hanem az Apple márkanevet is lejárathatják. Elfogadhatatlan, ha a világgarancia alapján a szerviz annyit sem tesz meg, hogy ír egy munkalapot arról, hogy mi a hiba oka. Az Apple termékei a prémium kategóriába tartoznak, a vásárlók tehát joggal várhatnak el prémium kategóriás szervizszolgáltatást, függetlenül attól, hogy az adott terméket a világ mely részén vásárolták — a világgarancia lényege szerintünk ez.

A pozitív összkép kialakulásában komoly szerepe volt annak, hogy az Apple hazai PR-ügyeivel foglalkozó céggel gördülékenyen ment a kommunikáció, amit ezúton is köszönünk nekik. Ők egyébként kérésünkre felvették a kapcsolatot az anyacéggel, s így a világgaranciával kapcsolatos kérdéseinkre hivatalos választ is kaphattunk. Őszintén meglepődtünk, amikor Írországból hívott fel minket az Apple EMEA régiójáért felelős embere, hogy tájékozódjon a hazai viszonyokról és meghallgassa, hogy miket tapasztaltunk szervizes próbakörünk során — ez azt bizonyítja, hogy bármennyire kicsi ország is vagyunk, az Apple számára fontos, hogy itthon miképpen működnek a dolgok. A hölgy egyébként tájékoztatott minket arról, hogy mostantól fokozottan odafigyelnek majd a magyar szerviztevékenységre, az eset kapcsán pedig komoly vizsgálatot indítanak, mivel az ügy náluk a legfelsőbb körökig is eljutott.

Bízunk benne, hogy a most szerzett pozitív tapasztalatok és az elért változások hosszú távon is megmaradnak, mi pedig felhasználóként is elégedettek lehetnénk, az Almáriumba pénteken leadott headsetet és adatkábelt ugyanis a cég kedden már ki is cserélte, erről pedig telefonon értesítettek minket.

Bocha

A cikk megírásához szükséges, hibás de garanciális kiegészítőket köszönjük V.G. olvasónknak!